Kutyás park és strand nyílt Keszthelyen
Óriási érdeklődéssel várták a kutyabarátok a legújabb hazai kutyás élményparkot, amelyet múlt héten adtak át Keszthelyen.
A Keszthelyi Kutyás Park, Piknikkert és Strand kezdeményezést a Kutyabarát Balaton projektet létrehozó és a Kutyabarát.hu-t üzemeltető, helyi gyökerekkel is rendelkező családi vállalkozás, a Bee Média Kft. csapata valósította meg Keszthely város vezetésének közreműködésével.
A közös együttműködés egyik legfőbb célja a hazánkban is egyre növekvő kutyás turizmus fejlesztése, a helyi kutyabarát szolgáltatások és látnivalók népszerűsítése.
 |
| Új attrakciója van Keszthelynek, megnyílt a Kutyás Park |
| Fotó: Keszthelyi Kutyás Park |
A Park a korábbi déli szabadstrand területén található, ahol közel 4500 nm parkosított és magas fákkal körülvett, így minden napszakban árnyékkal is rendelkező terület várja a látogatókat. A hivatalos fürdőhely kategória alól kivett területen a kutyák és gazdáik is fürdőzhetnek a Balatonban, a létesítmény házirendjét és működési szabályzatát azonban mindenkinek be kell tartania.
A korábbi tervek szerinti 300 Ft-os – a park büféjében lefogyasztható – belépőt az üzemeltetők idén nem vezették be a járványhelyzet miatt nehéz helyzetbe került hazai turizmus újraindítása és fellendítése érdekében.
A Parkban körbekerített kutyajátszótér is található, ahol különböző, kutyák részére létrehozott eszközökön játszhatnak a négylábú kedvencek, a vendéglátásról pedig a Masni Piknikkert gondoskodik, ahol több helyi termelő terméke is fellelhető, sőt, a kutyákra is gondolva kutyás termékek, jutalomfalatok is megtalálhatók a kínálatban.
 |
| A fejlesztés egyik legfőbb célja a hazánkban is egyre növekvő kutyás turizmus fellendítése |
| Fotó: Keszthelyi Kutyás Park |
„Közösségi felületünkön is többen jelezték, hogy kifejezetten a kutyás park miatt foglaltak szállást Keszthelyen és környékén, már várják, hogy jöhessenek. Azt gondolom, hogy ennél jobb visszajelzés nem is lehetne egy új turisztikai attrakció megnyitása után közvetlenül. 2017-ben kezdtük a balatoni kutyás turizmust népszerűsíteni, ehhez sok szolgáltató, önkormányzat és még az állami szektor is csatlakozott. Egy saját üzemeltetésű kutyás strand létesítésén már akkor el kezdtünk gondolkozni, és 2018-ban prezentáltuk ötletünket Keszthely vezetésének, majd Nagy Bálint – jelenlegi polgármester – közbenjárásával 2020. május végére készen is álltunk a nyitásra. A koronavírus-járvány a projektet is nagyban érintette, a járvány megfékezése érdekében külön házirendet alkottunk és a veszélyhelyzet fennállásáig a látogatószámot is limitáltuk.” – mondta el Sziládi-Kovács Tibor, a Bee Média Kft. ügyvezetője, a Park üzemeltetője.
 |
| A kutyás közösség egy új életteret kapott, ahol közösségi programokra, találkozásokra is lehetőség van |
| Fotó: Keszthelyi Kutyás Park |
Forrás: turizmus.com
A Balaton elvékonyodó délnyugati csücskében található Magyarország egyik legkülönösebb tája, a Kis-Balaton.
A Balaton elvékonyodó délnyugati csücskében található Magyarország egyik legkülönösebb tája, a Kis-Balaton. Ez a természetvédelmi terület valamikor a tó öble volt, amelyet egy három kilométer széles csatorna kapcsolt a tóhoz, egészen addig, amíg a Zala folyó fokozatosan feltöltötte hordalékával. Így lett a Kis-Balatonból az ország egyik legnagyobb mocsara, amelyből csak egy-egy sziget emelkedik ki. Az 1922-es vízrendezést követően kb. fél négyzetkilométeres víztükör maradt.
Zalaapátiban az Apátsági templomot és monostort, valamint a volt Szentkirályi kastélyt is érdemes felkeresni. Zalakaros és Hévíz a kirándulók mellett a gyógyulni vágyókat is várja a településeken található, sokak egészségét visszaadó gyógyvizekkel. Zalavár látnivalói közül a Szent István király-, és Cirill-Metód emlékoszlopokat említhetjük meg, 2000 augusztusában pedig a Várszigeten átadásra került a Kis-Balaton Ház, ahol a nagyközönség megismerheti a Kis-Balaton és térségének történelmét, a Kis-Balaton változását, sorsát, újjáéledését, eredményeit, táji és természeti értékeit.
Zalaapátiban az Apátsági templomot és monostort, valamint a volt Szentkirályi kastélyt is érdemes felkeresni. Zalakaros és Hévíz a kirándulók mellett a gyógyulni vágyókat is várja a településeken található, sokak egészségét visszaadó gyógyvizekkel. Zalavár látnivalói közül a Szent István király-, és Cirill-Metód emlékoszlopokat említhetjük meg, 2000 augusztusában pedig a Várszigeten átadásra került a Kis-Balaton Ház, ahol a nagyközönség megismerheti a Kis-Balaton és térségének történelmét, a Kis-Balaton változását, sorsát, újjáéledését, eredményeit, táji és természeti értékeit.
A Tüskevár régi, török kori rom a Zala folyó és a Balaton találkozásánál elterülő hatalmas természetvédelmi körzet területén. A táj, amelynek élővilága hihetetlenül gazdag, kihívást jelent még a vadász-halász tudományok avatott ismerői számára is. Fekete István Tüskevár című regényében igazi kalandok részeseivé válik a két barát: Tutajos és Bütyök, akik a fővárosból érkeznek rokonukhoz vakációra. A derék István gazda Matulára, a berek tudós ismerőjére bízza a sápadt diákokat, akik az öreg csősztől nem csupán ősi mesterségek fortélyait tanulhatják el; világlátásuk, jellemük is formálódik, mire elmúlnak a szünidő gyorsan pergő napjai.
A Kis-Balaton madárvilága a Kányavári-szigetről (Balatonmagyaródtól 2 km-re északra) jól megfigyelhető. Tanyázik itt nagykócsag, kormorán, kanalas gém, üstökös gém, búbos vöcsök, szürke- és vörösgém, szárcsa, nádi rigó, sitke stb. Napjainkig itt 250 madárfajt figyeltek meg (Magyarországon 370-et), ebből közel 150 itt fészkel.
Védett állatfajok népesítik be ezt az alig ezernégyszáz hektáros területet, ahol többek között a már említett nagykócsag is költ. 1886-ban száz párra becsülték a nagykócsag-állományt, de néhány évvel később a jégzajlás letarolta a madarak fészkelőhelyéül szolgáló avas nádasokat, és a kócsagok elköltöztek
A Kányavári-sziget azonban mindenki számára nyitva áll a szabadidő kultúrált eltöltésére, két kilátótornya segítségével gyönyörködhetünk a táj csodálatos szépségében és megismerhetjük a Kis-Balaton élővilágát is. A horgászengedéllyel rendelkezők számára horgászási lehetőség az Újszabar-Zalavár összekötő út, valamint a Kányavári-sziget közvetlen környezetében nyílik.
forrás: http://www.balatonihirek.hu/index.php?id=1439
forrás: www.balaton.hu/kisbalaton
"A Kis-Balaton Ház 2000. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit. Jelenleg is kiállítás és bemutatótermek állnak a nagyközönség rendelkezésére"
forrás:
forrás:
http://www.kisbalaton.hu/turisztikai_fejlesztes.html
Kis-Balaton Kerékpáros Ház
A turisták a Kis-Balaton Kerékpáros Ház kerékpárkölcsönzőből bérelhetnek biciklit, amivel a Kis-Balatont határoló bicikliúton tekerve egy 50 éve épült kétkamrás vasbeton zsilipre épült új kilátóval találkozhatnak, ami megőrizte a zsilip funkcióját mutató zsiliptáblákat és mozgató berendezéseket is. A kilátóból a Hídvégi-tavat, a Kis-Balaton állat és növényvilágát, a környező természeti területet figyelhetik meg a látogatók. Érdekesség még, hogy a kerékpárút közvetlenül egy ma is működő szivattyútelep mellett vezet, mely üzemelés közben is látható. Az új bicikliút a már meglévő „Madárvárta” szomszédságában ér véget. A különleges faszerkezetű madárlesből figyelhető meg a tó melletti madárvilág. A kilátó és a Madárvárta mellett pihenőhelyeket is kialakítottak.
forrás:
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=1&id=11677
A párját ritkító bivalyrezervátumnál sétautak, kilátó és egy szürkemarhagulya is várja a látogatókat a mintegy 30 hektáros, bokros, zsombékos, mocsaras, szigetekkel tűzdelt területen.
A második világháború után a megmaradt kevés számú bivaly Balatonnagyberekben élt szilajtartásban. Az 1950-es években, a technikai fejlődés következtében, egyre kevesebb szükség volt a bivalyokra. A töredék állomány összegyűjtésére a kápolnapusztai Állami Gazdaság kapott megbízást, amely a - mezőgazdasági művelésre alkalmatlan, de a bivalytartásra ideális területen - Zimánypusztán, a Kis-Balatonnál helyezte el az akkor 40-50 darabot számláló bivalycsordát. 1976-ban került a jelenlegi helyére, ami 1997 óta a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része.
A bivaly egykor Észak-Afrikától a Fülöp-szigetekig, Közép-Kínától Ceylonig elterjedt állatfaj volt. Gyakran vízibivalynak nevezték, mert előszeretettel tartózkodik mocsarakban. Háziasított fajtája a házi bivaly. Főként nehéz terhek húzására igavonóként használták, de húsát és zsíros tejét is fogyasztották.
A közelmúltban az Alföldről magyar szürkemarha állományt is hoztak a rezervátumba.
Ki ne olvasta volna ifjú korában a Tüskevár című regényt. Vagy filmen láttad? Hát most itt a remek alkalom, hogy egy kellemes sétával eljuss az író emlékszobájáig, „igaziból” bepillants Matula bácsi kunyhójába, beszippantsd a berek illatát, és elképzeld milyen is lehetett itt töltenie a nyári vakációt Bütyöknek és Tutajosnak a regény főszereplőjének.
bővebb információ:
https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/kis_balaton_dias_sziget/1/1
https://www.bfnp.hu/magyar/oldalak/matula_bacsi_nyomaban/1/1
Megközelítés: Fenékpusztára, a Kis-Balaton Kutatóházhoz (Vönöczky Schenk Jakab Kutatóházhoz) a 76-os főút Sármellék és Balatonszentgyörgyi szakaszáról letérve juthatnak el. Sármelléktől kb. 5,5 km-re jobbra, ill. Balatonszentgyörgy felől jövet a Zala-hídtól és a vasúti átjárótól kb. 1,5 km-re balra kell letérni és átmenni egy vasúti átjárón. Barna színű információs tábla is jelzi mindkét irányból, ahol le kell kanyarodni, Kis-Balaton Kutatóház felirattal. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság géptelepét látják majd meg először, de nem oda kell bemenni, hanem balra fordulni és a legutolsó házig továbbjönni. A kutatóház előtt egy nagy fatáblát látnak majd a nemzeti parkunk térképével.
Indulás: Vönöczky Schenk Jakab Kutatóház (Kis-Balaton Kutatóház), Fenékpuszta